Házi kávé: kávécserje termesztése otthon, cserépben

Kávébab

A frissen főzött kávé illatát mindannyian ismerjük, sokan közülünk naponta többször is élvezhetjük és mellette kikapcsolódhatunk. Kevesen tudják, hogy a kávét otthoni körülmények között is termeszthetjük, cserépben a lakásunkban. A kávébab ugyanis igénytelen növény a termesztés és a körülmények szempontjából.

A kávébab eredete és legendája

Eredeti hazája Kelet-Afrika, konkrétan Etiópia és Kaffa tartománya. Az őslakosok ismerték a kávé hatását és rágták a szemeket, amivel fel tudták élénkíteni testüket és lelküket. Az egyik ismert kávélegenda Kr.e. 900-ból származik. Egy abesszin kecskepásztor észrevette, hogy állatai élénkebbek és fürgébbek, amikor egy ismeretlen zöld bokor piros gyümölcseit legelték. A kíváncsiság arra késztette, hogy maga is megkóstolja ezeket a gyümölcsöket, és észrevette rajtuk azok élénkítő hatását. Felfedezését megosztotta a közeli kolostor apátjával, aki a magokat a tűzbe dobta, mivel az ördög emberreszóló hatásának tartotta. A magok égetésekor keletkező kellemes és intenzív illat arra késztette, hogy a megmaradt szemekből főzetet készítsen. Később a hosszú éjszakai meditációk során ez a főzet segített a szerzeteseknek elűzni a fáradtságot.

A 15-16. század fordulóján a kávé elkezdett tovább terjedni a világban - Jemenből Arábiába tartott, ahol az arabok hosszú ideig titkolták a világ elől ennek az élénkítő italnak az elkészítését. 1516-ban nyíltak meg az első kávéházak Isztambulban. Az első botanikus, aki ismerte a kávét, az olasz Prospero Alpina volt, aki 1584-ben Egyiptomban találkozott vele. Európában a kávé a 17. században terjedt el. Érdemes megemlíteni a velencei kávéház megnyitását 1645-ben és a párizsi kávéházat 1670-ben. A hollandok kávéültetvényeket alapítottak Ceylonon már 1699-ben, később Indiában és Jáván. A franciák átszállították a kávét az Atlanti-óceánon keresztül Mexikóba és Brazíliába.

Eredeti körülmények között a kávébab akár 3 méter magasra is megnő, és hegyekben fordul elő 1500-1800 méter tengerszint feletti magasságban, ahol nagyobb a hőmérséklet-különbség nappal és éjszaka között (növekedéséhez fontos a harmat kialakulása), aminek köszönhetően a növény ellenállóbb a támadó kártevőkkel szemben. A kávé népszerűsítése csak a 19. században következett be. Ma a legnagyobb kávéexportőrök Brazília, Kolumbia, Mexikó és India.

Hogyan termesszünk kávécserjét?

Ez egy örökzöld cserje, amely 2-3 méteres magasságot érhet el. Magokból (kávécserje magok) termesztjük hagyományos kertészeti szubsztrátban (általános szubsztrát) tőzeg hozzáadásával árnyékos helyeken, azonban a talaj nem tartalmazhat meszet. A magokat vetés előtt mikroteneszatyorban, hűtőszekrényben rétegeztetjük, és 1,5-2 cm mélységbe vetjük a talajba. Öt héten belül kicsíráznak. Felnőtt növények dugványaiból is ki tudjuk nevelni úgy, hogy a dugványokról eltávolítjuk az alsó leveleket, a felsőket pedig felére vagy kétharmadára csökkentjük. Ezután az előkészített szubsztrátba szúrjuk őket, állandó nedvességet és 24-26 °C-os hőmérsékletet tartunk fenn. A kisebb növényeket kevésbé öntözzük, mivel gyökereik nagyon érzékenyek a rothadásra.

A felnőtt növényeket akkor öntözzük, amikor a levelek hervadni kezdenek, úgy, hogy az állott vizet a cserép alatti tálcába öntjük, és 30 perc elteltével a maradék vizet kiöntjük. A vegetációs időszakban, amikor a növény virágokat és terméseket képez, bőségesebb öntözés szükséges. A növekedéshez ideális hőmérséklet körülbelül 24 °C. Téli időszakban (októbertől) 15-18 °C hőmérsékletű helyre helyezzük, és csökkentjük az öntözést. A kávécserje levelek száradását nem megfelelő és rendszertelen öntözés, közvetlen napfénynek kitett helyezés és huzat okozza. A vegetációs időszakban kéthetente egyszer tápoljuk. A kávécserjét csipkedjük, ezzel elősegítve elágazását és sűrűsödését. Nyáron a növény kihelyezhető az erkélyre, árnyékos és széltől védett helyre.

Tudtad, hogy a zöld kávé hatással van a fogyásra?

A fiatal növényeket évente tavasszal friss talajba ültetjük át, az idősebb növényeket több éves időközönként. Abban az évben, amikor a növényt nem ültetjük át, legalább a felső talajréteget ki kell cserélni. Az átültetéskor a cserepek méretét a következőképpen válasszuk ki: a kis növényeket az eredetinél 2 cm-rel nagyobb cserépbe helyezzük, az idősebb növényeket pedig az eredetinél 3 cm-rel nagyobb cserépbe. A kávécserje hajlamos a gomba- és bakteriális betegségekre, hasonlóan más citrusfélékhez, a fertőzött részeket mechanikusan távolítsuk el.

Csak a kiültetést követő harmadik évben, amikor a növény eléri az 1 méteres magasságot, kezd el termést hozni a kávécserje. A hatodik év körül kezd el átlagos hozamokat produkálni. Amennyiben a növény ideális körülményeket kap, egyszerre lehetnek rajta virágok és termések is. Virágai fehérek, jázmin illatúak, július-augusztusban virágzanak. A termések cseresznyepiros színűek, egres méretűek, és 6-9 hónap alatt érnek be - általában a téli hónapokban. 2 magot tartalmaznak, amelyek egymáshoz simulnak. A növényről leszedjük a piros terméseket, amelyek héja ehető. A magokat először kiszárítjuk, majd serpenyőben mérsékelt lángon 20 percen keresztül megpirítjuk. Így készítjük el mindennapi finom, frissítő italunkat. A kávécserje optimális körülmények között akár 30 évig is elél.

Az arabica kávécserje termései tartalmazzák a világ legkiválóbb minőségű kávészemeit. A kávécserje gyönyörű zöld díszbokrot alkot lakásában piros termésekkel.