Hidroponika kezdőknek
Mi az a hidropónia?
A növényeknek nem feltétlenül van szükségük talajra ahhoz, hogy képesek legyenek növekedni, elsősorban a benne lévő tápanyagokra van szükségük, amelyeket a gyökereiken keresztül képesek felvenni. Pontosan itt jön képbe a hidropónia módszere, ahol a növényeket tápanyagforrásba "ültetjük", amelyet teljesen ellenőrzésünk alatt tarthatunk.
A hidropónia előnyei
A növények akkor fejlődnek a legjobban, amikor pontosan annyi tápanyagot kapnak, amennyire szükségük van (nitrogén, foszfor, kálium és magnézium) az adott növekedési vagy virágzási fázisban, ami a talajban való termesztésnél csak nehezen érhető el. A termőtalaj önmagában egy ökoszisztémát jelent: baktériumok képződnek benne, a tápanyagok mennyisége változó, a pH-szint emelkedik vagy csökken, ami tovább befolyásolja a növények tápanyag-felvevő képességét.
Ezek a változók mind kiküszöbölhetők a hidroponikus termesztési módszerre való áttéréssel, amelynél a pH-szintet és a tápanyagok mennyiségét teljesen ellenőrzésünk alatt tartjuk. Az eredmény ezáltal egészségesebb, ellenállóbb és termékenyebb növények, amelyek gyorsabban növekednek és érnek be.
A hidropónia alapvető komponensei
Mivel a legtöbbünk számára kezdetben a hidropónia egész koncepciója zavaró, itt megmagyarázzuk a leggyakoribb fogalmakat és a hozzá tartozó legfontosabb komponenseket.
1. Tápanyagoldat
A minőségi tápanyagoldat valószínűleg az abszolút legfontosabb komponens a hidropóniában.
A tápanyagoldat egyszerűbben fogalmazva a vízben oldott növényi tápanyagok (műtrágyák). Pontosan a tápanyagoldat az oka annak, hogy a hidroponikus termesztés ennyire előnyös: a növényeknek nemcsak hogy folyamatosan elegendő vizük van, rendelkezésükre áll az oldatban található tápanyagok pontos mennyisége is, amelyek szükségesek a fejlődésükhöz.
Tápanyagoldat alatt tehát már előkészített, adott arányú tápanyagokat tartalmazó vizet értünk.
2. Tápanyagoldat tartály (Rezervoár)
A tápanyagoldat tartály vagy egyszerűsítve rezervoár a mi tárolónk, ahol a tápanyagokat tartalmazó vizet tároljuk. Tartályként használhat egy régi akváriumot vagy valamilyen kellően térfogatú műanyag edényt, vagy vásárolhat közvetlenül erre a célra gyártott tartályt.
Nem ajánlott fém rezervoárokat használni, mivel idővel káros részecskék szabadulhatnak fel a tápanyagoldatba, és ezáltal károsíthatják növényeit.
3. Termesztőlemez
A hidroponikus rendszerek túlnyomó többsége valamilyen típusú termesztőlemezt használ, amely elválasztja a növényeket a tápanyagoldatot tartalmazó rezervoártól.
4. Keringető rendszer
Mivel a növények a termesztőlemezzel el vannak választva a tápanyagoldattal való közvetlen érintkezéstől, biztosítanunk kell a tápanyagoldat keringését, és ezáltal a növények táplálását keringető rendszer segítségével.
A keringető rendszer ezután egyenletesen elosztja a tápoldatot a termesztőlapon, és minden felesleget visszaszív a tápoldatos tartályba.
5. Pumpa, szivattyú
Minden hidroponikus rendszerben elengedhetetlen a szivattyú, amelyek általában hasonlóak azokhoz, amelyeket akváriumi halakhoz használnak. A szivattyú segítségével aktiválódik a keringető rendszer (lásd 4. pont), vagy a szivattyú szolgálhat a levegő keringtetésére a tápoldatban, megakadályozva ezzel az algák növekedését.
6. Levegőztető kő
A levegőztető kő nem feltétlenül szükséges a hidroponikus rendszer megfelelő működéséhez, azonban a legtöbb hidroponikus termesztő ajánlja. A levegőztető kő segít a szükséges oxigént juttatni a tápoldatba, ami következésképpen hozzájárul a gyökerek gyorsabb fejlődéséhez és a növények általános növekedéséhez.
7. Termesztő közeg
A növényeket hidroponikus termesztés esetén is valamilyen közegbe kell "ültetni" és támaszt kell biztosítani számukra, amelyben növekedhetnek. A leggyakrabban használt termesztő közegek, amelyeket a következő cikkben részletesebben is bemutatunk: Rock Wool, perlit, vermikulit, kókusz, agyagkavics, levegő.